'1Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; 2és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.' Róma 12:1-2
Az előző bejegyzésben rájöttem, hogy szélsőségekben élem az egész életemet. Követni akarom Isten akaratát, mégis csábít a világ. A szívem és az eszem, úgy tűnik, egymás ellen szegültek. Kitört bennem a harmadik világháború.
Érzelmi hullámok, önértékelési lejtők alakítják a mindennapjaimat. Furcsa ezeket átélni, leginkább azért, mert eddig azt vártam el, hogy megtérésem után örökre boldog leszek. És persze voltak nem túl vidám időszakaim, de életemben először 2013.06.16. óta érzem magam boldogtalannak.
Akkor összetörtem, és azóta azt hiszem rossz irányba építgettem magam. Az önértékelésem emberek visszajelzéseire építem, és hogyha kevés jó visszajelzést kapok, már attól is rosszul érzem magam. MINDIG számít mások véleménye. Mindig. Legyen szó bárkiről, én azt akarom, hogy megkedveljen. Úgy gondolkozom, hogy nincs olyan ember, akivel ne tudnám megtalálni a hangot valahogy. Érzem, hogyha valaki nem szeret, és feszültséggel tölt el. Mindenkinek meg akarok felelni. De biztos, hogy ez kell nekem?
És bulizni akarok menni, táncolni és énekelni, becsiccsenteni és éjszaka a várost átszelni. Életre szóló élményeket szerezni, amiket mesélhetek az unokáimnak. Egyszerűen csak: élni. Tini lánynak lenni. Megízlelni a jó dolgokat a világból és mégis tiszta maradni. Egészséges határokat találni.
A szélsőségek és szabályrendszerek helyett Istenre támaszkodni, nem pedig magamat bekorlátozni, és újabb rétegeket húzni fel a hitem köré.
Azt szeretném, hogy úgy tudjak elmenni bulizni, hogy tudom az egészséges határaimat, és nem félek Istenben bízni, hogy megadja őket. Azt szeretném, hogy úgy tudjak kimenni az ajtón, hogy Isten kezének a munkája vagyok és ő minden nap gyönyörködik bennem.
Szóval azt hiszem ez az ige, és az egész Biblia arról, szól, hogy BENNE éljek, és hogyha BENNE vagyok, lehetek akárhol, nem kell félnem, mert pontosan az történik velem, amit már ő előre eltervezett.
Meg kell változnom, nem a világra kell tekintenem és annak ezernyi gondjára, hanem „értelmem megújulásával” végre rá kell jönnöm, ő teremtett, és annyira nagyon szeret, hogy egy csodálatos életet szán nekem a világban, de nem a világ önbizalomhiányos, mű csillogást előtérbe helyező értékrendje által. Hanem egészséges határok által, melyek szabaddá és boldoggá tesznek.„Aki közeledik az Egyházhoz nyitott ajtót kell, hogy találjon, és nem a hit ellenőrét… Szükségünk van farmeros és tornacipős szentekre. Szükségünk van szentekre, akik moziba mennek, zenét hallgatnak, és barátaival sétálnak. Szükségünk van szentekre, akik Istent teszik első helyre, de az egyetemen is kitűnnek. Szükségünk van szentekre, akik időt találnak a mindennapi imára, és képesek a tiszta szerelemre, vagy a tisztaságot megszentelik… Szükségünk van korszerű szentekre, XXI. századi szentekre, akik erre a korszakra alkotják meg a lelkiségüket. Szükségünk van olyan szentekre, akik elkötelezettek a szegények iránt és a szükséges szociális változások iránt. Szükségünk a világban élő szentekre, a világban megszentelődő szentekre, akik nem félnek a világban élni. Szükségünk van kólát és hot-dogot fogyasztó, internetező és Ipod-ot használó szentekre. Szükségünk van olyan szentekre, akik… nem szégyellnek a hétvégén sört inni vagy pizzát enni barátaikkal. Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik a mozit, a színházat, a zenét, a táncot, a sportot. Szükségünk van társaságot kedvelő szentekre, akik nyitottak, normálisak, barátságosak, vidámak és jó barátok. Szükségünk van olyan szentekre, akik e világban élnek, és meg tudják ízlelni a világ jó és tiszta dolgait, de mégsem világiasodnak el…” Ferenc pápa
Bár én nem gondolom magam szentnek, de iszonyatosan jó gondolatok vannak ebben a pár sorban, és azt hiszem én is ilyenné szeretnék válni. Hiteles, tiszta, magabiztos kereszténnyé.Olyan valódivá.Pusssz: Bavio
