Kétezertizenhárom. Vegyes év, vegyes érzelmekkel. Rengeteg csalódással, veszteséggel, fájdalommal, de ezek nélkül nem lennék az, aki vagyok. Rengetegszer estem pofára az elmúlt év során, de ha valaki adna egy lehetőséget, hogy újracsinálhatom, nem tenném meg. Ezek a bukdácsolások, fájdalmak és könnyek egyre közelebb vittek Istenhez, az önállósághoz és ahhoz, akivé váltam. Iszonyatosan hosszú volt ez az egy év, és a rossz mellett rengeteg áldás is ott volt benne. És igazából a rossz is áldás. Isten azzá tudja tenni. Ez a legcsodálatosabb benne, hogy MINDENT jóra tud fordítani, mindent, de nem csak hogy jóra, egyszerűen hihetetlen durván csodálatosra!
Végre érzem, hogy élek. Érzem, hogy nem mondok olyan dolgokra nemet, amit nem ismerek és merek fiatal lenni. Nem veszek magamra plusz felelősségeket és terheket, melyeket még mások sem várnak el tőlem. Merek önmagam lenni. Olyan igazán Bavio. Talán életemben először.♥
https://www.youtube.com/watch?v=n2anDgdUHic
https://www.youtube.com/watch?v=n2anDgdUHic